a lengyel grafikusművész nyilvános előadása

A lengyel grafikusművész plakátkiállítását még 2012 februárjában mutatta be a Lengyel Intézet a magyar közönségnek. Most a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola valamint a Lengyel Intézet közreműködésében, a Polish Masters - lengyel plakátművészek vendégszereplése sorozat keretében hallgathatják meg az érdeklődő hallgatók a kortárs plakátművészet egyik legjelesebb képviselőjének előadását.

Időpont: 2013. március 4. (hétfő), 18.00
Helyszín: Budapest, VII. Rózsa u.4-6. A009 terem

Tomasz Bogusławski (1958) – grafikus, a gdański Képzőművészeti Akadémia professzora és rektora (2002-2008), melynek tervezőgrafika szakán diplomázott 1982-ben. Mestere Witold Janowski volt. A diplomatervek között szereplő Két színház című plakátját aranyéremmel díjazták a 10. Lengyel Plakát Biennálén Katowicében, kulturális-reklám plakát kategóriában. Szakterületei a kiadvány-, plakáttervezés, valamint a tervezőgrafika, többek között könyveket, bélyegeket, logókat, arculatokat tervez. Számtalan plakátkiállításon vett részt (Londonban, Pekingben, Koppenhágában, Mexikóban, Teheránban, stb.). Munkáit olyan pályázatokon díjazták mint a Lengyel Plakát Biennálé (1983, 1985, 1995, 2003), a Rzeszowi Színházi Plakát Biennálé (1987, 1988), és az Universal Design Competition (1995). Férj és feleség című munkájával elnyerte a 18. Lengyel Plakát Biennálé nagydíját Katowicében, 2011-ben pedig a 22. Lengyel Plakát Biennálén Migrén című munkájáért ezüstérmet kapott.

A lengyel plakátművészetet bemutató kiállítássorozat keretében március 6., csütörtökön 18 órakor nyílik Sebastian Kubica kiállítása a Lengyel Intézetben.

 

A lengyel tervezőgrafika a 80-as évek küszöbén érdekes átalakuláson ment keresztül. Elérkezett az idő, hogy bemutatkozzék a tervezők egy új nemzedéke, akik mind gyakrabban manifesztálták a tradicionális, festői stílusú lengyel kulturális plakáttól való eltávolodásukat. Tomasz Bogusławski plakátjai a korszak legígéretesebb munkái voltak, melyek szakítottak az emberi alak, mint kompozíciós vezérmotívum használatával. Plakátterveinek  főhőse a semleges, sík háttéren ábrázolt, központi kompozíciós elveket követő tárgy lett. A precíz, látszólag realisztikus, eltérő festészeti technikákat elképesztő szakértelemmel alkalmazó képek mögött nyugtalanító vizuális anekdoták rejtőztek. (…)
A 80-as években a gdański és szczecini színházak részére készített projektek gyakran meghaladták a hazai nyomdászat technikai lehetőségeit, innen Bogusławski plakátjainak színbéli redukciója, a fekete-fehér, XIX. századi illusztrált sajtó fametszeteit felhasználó grafikai kompozíciók. (…) A 90-es évek technikailag lehetővé tették a plakátok terv-hű kivitelezését. A megrendezett fotók (…) melyeket aztán digitális kidolgozásnak vetnek alá ismét a tárgyat teszik alapvető kifejezőeszközzé. (…) Az elhasználódott, az időnek kiszolgáltatott tárgyak szimbólum rangjára történő emelése egész kiadványsorozatoknak vált jellegzetes elemévé. (…)
Az alkalmazott grafika közkedvelt műfajai gyakran megjelentek Bogusławski plakátjain. A véletlen– szerű vagy talált tárgyak szerzői–színházi galériája a hétköznapi életből vett tipografikus idézetekkel gazdagodott. A hivatali nyomtatványokból vett töredékek, hivatali pecsétek és feljegyzések egyfajta elválaszthatatlan, külső kommentárként szolgáltak. Tomasz Bogusławski munkái kiváló példái a fotografikus kép jellegzetes használatának, ahol a világos, racionális perszvázió egy adag költői kimondatlansággal párosul.

Michał Warda: Tomasz Bogusławski ( „Digit” folyóirat 2004/3.)

2013. 02. 26.